A PHP és a kapcsolódó projektek története
Table of Contents
A PHP hosszú utat járt be az elmúlt néhány évben. Az, hogy a legkiemelkedÅ‘bb webes programozási nyelvek egyikévé váljon, nem volt könnyű feladat. Ha érdekel hogyan fejlÅ‘dött a PHP jelenlegi verziójáig, olvass tovább. Régebbi PHP verziókat a » PHP-múzeumban találsz.
A PHP története
PHP/FI
A PHP elÅ‘dje a PHP/FI volt, amelyet Rasmus Lerdorf készÃtett 1995-ben. Kezdetben egy egyszerű Perl szkriptgyűjtemény volt, amely arra szolgált, hogy nyomon kövesse az online önéletrajzához való hozzáféréseket. Ezt a szkriptgyűjteményt 'Personal Home Page Tools'-nak (személyes honlap eszközök) nevezte el. Amikor több funkcionalitásra volt szükség, Rasmus készÃtett egy sokkal terjedelmesebb C nyelvű implementációt, amely képes volt adatbázisokkal kommunikálni, és lehetÅ‘vé tette, hogy a felhasználók egyszerű dinamikus webes alkalmazásokat fejlesszenek. Rasmus úgy döntött, hogy » kiadja a PHP/FI forráskódot, hogy mindenki beletekinthessen, tehát mindenki használhatja, valamint hibákat is javÃthat benne, ezzel is tökéletesÃtve a kódot.
A PHP/FI, amely a Personal Home Page / Forms Interpreter (személyes honlap / űrlap értelmezÅ‘) rövidÃtése, tartalmazott néhányat a mai PHP alapfunkcionalitásai közül. Néhány jellemzÅ‘je: Perl-szerű változók, űrlapváltozók automatikus értelmezése, HTML-be ágyazott szintaxis.
1997-re a PHP/FI 2.0, a C implementáció második újraÃrása, világszerte mintegy több ezres felhasználói tábornak örvendett, hozzávetÅ‘legesen 50 000 domain jelentette, hogy telepÃtve van nála, amely az Internet domain-ek 1%-át jelentette. Annak ellenére, hogy a projekthez többen hozzájárultak kisméretű kódokkal, nagyjából még egyszemélyes projekt volt.
A PHP/FI 2.0 csak 1997 novemberében került hivatalosan kiadásra. Miután a legtöbb időt béta kiadásokként töltötte. Röviddel ezután követték a PHP 3.0 alfa kiadásai.
PHP 3
Az elsÅ‘ olyan verzió, amelyik jobban hasonlÃt a ma ismert PHP-re, a PHP 3.0 volt, amelyet Andi Gutmans és Zeev Suraski készÃtett 1997-ben. Ez egy teljes újraÃrása volt a PHP-nek, mivel készÃtÅ‘i szerint a PHP/FI 2.0 kevés segÃtséget nyújtott egy eCommerce alkalmazás Ãrására, amelyen egy egyetemi projekt keretén belül dolgoztak. Egy alkalommal, amikor azzal próbálkoztak, hogy eggyüttműködjenek és kezdjék épÃteni a PHP/FI felhasználói táborát, Andi, Rasmus és Zeev elhatározta, hogy eggyüttműködnek és bejelentik a PHP 3.0-at mint a PHP/FI 2.0 hivatalos utódját. A PHP/FI 2.0 fejlesztése többnyire leállt.
Az egyik legnagyobb erÅ‘sségét a PHP 3.0-nak a kiterjeszthetÅ‘sége jelentette. Azon kÃvül, hogy a végfelhasználókat egy szilárd, sok különbözÅ‘ adatbázist támogató infrastruktúrával, protokollokkal és API-kkal szolgálja ki, a PHP 3.0 kiterjeszthetÅ‘ségének lehetÅ‘sége több tucat fejlesztÅ‘ben ébresztett vonzalmat aziránt, hogy csatlakozzon és új kiterjesztéseket Ãrjon hozzá. Vitatható ugyan, de ez volt a kulcsa a PHP 3.0 óriási sikerének. Egyéb újonnan bevezetett alaptulajdonsága a PHP 3.0-nak az objektum-orientált szintaxis támogatása és a sokkal erÅ‘sebb és konzisztens nyelvi szintaxis volt.
Az egész új nyelv új névvel került kiadásra, ami kiküszöbölte PHP/FI 2.0 nevének azt az értelmét, hogy csak személyes célokra használható. Egyszerűen csak 'PHP'-nak nevezték el, ami egy rekurzÃv rövidÃtés - PHP: Hypertext Preprocessor.
1998 végére a PHP telepÃtÅ‘i tábora (a becslések szerint) több tÃzezerre nÅ‘tt, és több százezer webhely jelentette, hogy telepÃtette. Amikor elérte a csúcsot, a PHP 3.0 az Interneten található webszerverek 10%-án volt telepÃtve.
A PHP 3.0-t hivatalosan 1998 júniusában adták ki, miután 9 hónapot töltött nyilvános tesztelési stádiumban.
PHP 4
1998 telére, röviddel a PHP 3.0 hivatalos kiadása után, Andi Gutmans és Zeev Suraski elkezdett dolgozni a PHP magjának újraÃrásán. A felvázolt cél az volt, hogy javÃtsák a bonyolult alkalmazások hatékonyságát, és tökéletesÃtsék a PHP kódbázisának modularitását. Ilyen alkalmazások készültek, mivel a PHP 3.0 új szolgáltatásai és széleskörben támogatott harmadik féli adatbázisok és API-k támogatása lehetÅ‘vé tette, de a PHP 3.0 nem arra volt tervezve, hogy ilyen bonyolult alkalmazásokat hatékonyan kezeljen.
Az új motor, amit 'Zend Engine'-nek neveztek el (Zeev és Andi nevekbÅ‘l összeállÃtva), sikeresen teljesÃtette ezeket a célokat, és elÅ‘ször 1999 közepén mutatták be. Ezen motoron alapulva és egy sok további új képességgel megrakva, a PHP 4.0 hivatalosan 2000 májusában került kiadásra, majdnem két évvel a PHP 3.0 után. Azon felül, hogy ennek a verziónak nagyon fejlett hatékonysággal rendelkezik, a PHP 4.0 tartalmazott más alapszolgáltatásokat, mint például sokkal több webszerver támogatása, HTTP session-ök, kimenet-pufferelés, a felhasználói inputok sokkal biztonságosabb módon történÅ‘ kezelése és számos egyéb nyelvi konstrukció.
Jelenleg a PHP-t (a becslések szerint) több százezer fejlesztÅ‘ használja, és sokmillió webhely jelenti, hogy telepÃtette, amely az Interneten található webhelyek több mint 20%-át teszi ki.
A PHP fejlesztői csapata több tucat fejlesztőt foglal magába, valamint több tucat egyéb embert, aki a PHP-hez fűződő projektekben - mint például a PEAR és a dokumentációs projektekben - dolgozik.
PHP 5
A PHP 5 hosszú fejlesztés és sok elÅ‘zetes kiadás után 2004 júliusában jelent meg. Alapja a Zend Engine 2.0 nevű motor, amely tartalmazza az új objektumorientált modellt és számos egyéb új szolgáltatást. Több információt errÅ‘l a motorról a » honlapján találsz.